A TV2 örökmozgó szerkesztő- műsorvezetője, Kandász Andrea már jó ideje kedves ismerőse mindannyiunknak a TV-képernyőjéről és a női magazinok oldalairól. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy nemcsak komoly, elgondolkodtató témákat karol fel és mutat be számunkra, mint ahogy azt az Ügy és Szülőszoba sorozatában tette, de az élet napos oldalát, szépségeit is ugyanilyen lelkesedéssel és örömmel fedezi fel a nézőkkel együtt Kalandjárat című műsorában. Elsősorban ez utóbbi miatt tekinthetjük őt Magyarország legtöbbet utazó újságírójának, akit most világjáró szenvedélyéről kérdezünk.

1. Hogyan lett Önből hivatásos utazó riporter?
A szüleim szerint – némi túlzással – erre születtem. A kíváncsiság minden valamirevaló utazó és riporter legfőbb tulajdonsága.
Először könyvekben "utaztam", faltam őket már 6 éves koromtól. Cooper indiánkönyvek, Robinson, Némo... Ma is izgulok, amikor valamelyik olvasmányélményem helyszínére érkezem. A szüleim is arra tanítottak, hogy élményeket gyűjtsek, ne tárgyakat. Ha volt egy kis pénzük, nem azt nézték, mit lehetne belőle vásárolni, hanem a térképet böngészték, hova menjünk, mire elég. Akár csak a Börzsönyig, akár csak néhány órára, de menni, menni.
A riporterség is eleve elrendeltetett. Már korán rájöttem, hogy újságíró akarok lenni, embereket menteni, segítséget nyújtani. Szerencsére egykori álmaim megvalósítására kétszeresen is lehetőségem van: az Ügy című műsorom a segítőkész, empatikus, a Kalandjárat pedig az utazós, kíváncsi énemhez áll közel.

2. Melyik ország volt az első úticélja életében?
Ausztriában, az Alpokban jártam először. Meghatározó élmény volt, hogy mindenki máshogy beszélt, hogy minden csillogott, hogy mások voltak az ízek és az illatok. Akkor éreztem magamat először meg nem értettnek, el is határoztam, hogy nyelveket fogok tanulni.
Az első hely, ahova nagyon vágytam és sikerült is eljutnom, Egyiptom volt. 11 éves korom óta nagy szerelmem az az ország, minden fellelhető könyvet elolvastam ezzel kapcsolatban. Olyan szenvedéllyel utaztam végig Luxort, Thébát és a többi helyet, hogy időnként egészen tudathasadásos állapotba kerültem. Minden várakozásomat felülmúlta az ott kézzelfogható történelem.

hirdetés

3. Melyik útja volt Önre a legnagyobb hatással, melyik jelentette a legkülönlegesebb élményt?
Mindegyik utam másért volt különleges. A Yucatán őserdeiben, a maja indiánoknál megtanultam, hogy egy több ezer éves hagyományos életforma szimbiózisban, békében megférhet a XXI. század hétköznapi életével.
Igazi csoda volt az amazonasi indiánokkal töltött kajmánles is Brazíliában. Edi a vezetőnk öt nyelven beszélt, pedig ő az első a családjából, aki nem az esőerdő mélyén öregedett meg, hanem 20 éves korában kijött onnan és elkezdett iskolába járni. Elképesztő küzdelem árán jutott idáig. Neki nem volt természetes, hogy vizet iszik, vagy hogy rántott hús van ebédre – ezt mind meg kellett szereznie.
Elképesztő időutazás volt Marienbadban, Csehországban forgatni, amely az Osztrák-Magyar Monarchia elitjének központi fürdővárosa is volt. Borzongató élmény VII. Edward vagy Ferenc József kádjában áztatni magad, miközben ugyanazt a gyógyító ásványvizet iszod, amit Chopin kortyolgatott, vagy abban a szobában szállsz meg, ahol Edison hagyta a pipáját. Csodálatos hely, ahol nem zárták múzeumba az emlékeket, hanem a turista is megérezheti a Monarchia egykori hangulatát.

4. Milyen járművel utazik legszívesebben?
Mindennel szívesen utazom, amit én vezethetek. Nem szeretem például a buszos kirándulásokat, mert hiányérzet marad bennem. Vágyakozva nézem azokat a helyeket, amelyek mellett elsuhanunk, amelyeknél megálltam volna akkor, ha nem egy turista csoport tagjaként járok arra. Ráadásul imádok vezetni. Autót, kerékpárt, motorcsónakot, most már kisrepülőt is, tanulóként. Kikapcsol, felszabadít.
Sokakkal ellentétben egyébként a nagyobb repülőgépeket is imádom. Még most is csodálattal tölt el, hogy például az Amazonashoz, amely kisiskoláskori földrajzórámon olyan messze volt, mintha a Holdra vágytam volna, annyi idő alatt jutottam el, mint az autópályák megépítése előtt Zalaegerszegről Nyíregyházára. Elképesztően kicsi lett a világ.

5. Mit tanulhatunk meg utazás közben?
Az utazás izgalmas önismereti tréning. A jól működő párkapcsolatokat megerősíti , a nem működők problémáit felszínre hozza. Felfokozott érzelmi helyzet, több időd van beszélgetni, élményeket megosztani. Toleranciát, nyitottságot, önismeretet tanulhatunk és persze számtalan kultúrtörténeti ismerettel lehetünk gazdagabbak.
Utazás közben rengeteg új dolgot is ki lehet próbálni. Így fedeztem fel Tel-Avivban új hobbimat, a kite-ot. Indiában pedig megtanultam, hogy a fűszerek nem csak ízesítésre valók. Tehát amikor például kurkumát teszek a levesbe, akkor azt azért is teszem, mert ez a fűszernövény látásjavító. Vagy a cardamon megoldotta 20 éves emésztési problémámat. Ha nem járok Jordániában, és a piacon az árus nem nyomja az orrom alá, ma is a gyógyszereket tömném magamba.

6. Milyen "útravaló" tippeket adna a Somat Napos Oldal olvasóinak?
Az én tanácsom a következő: mindent kipróbálni, mindenkivel megismerkedni, mindent felfedezni, minden illatot beszívni! Aztán, ha megtelt a "winchester", kifeküdni a medence szélére és feldolgozni a történteket, mert így memorizálódik a hely. Amikor rossz kedvem van, csak felidézem az emlékeket közül és máris jobban vagyok.
A felkészülés is fontos. A férjemmel, mielőtt elindulunk valahova, minden fellelhető információt összegyűjtünk a helyről, és pontos útitervet készítünk. Eldöntjük, nagyjából hol mennyi időt szeretnénk eltölteni, és szelektáljuk a látnivalókat. Ajánlott a nagykövetségek, konzulátusok honlapján részletesen tájékozódni az aktuális politikai helyzetről, hogy lehet-e csapvizet inni, milyen védőoltásokat ajánlanak, mit ne együnk stb. Ha mindenre felkészülünk, felhőtlenül boldog, igazi kincsvadászat lesz az utazás.

7. Hova készül legközelebb?
Az Észak-Alföldet fedezzük majd fel kamerával. Imádok itthon utazni, külföldre pedig legközelebb Kambodzsába megyek. Még egyetemistaként szerettem bele az angkori kultúrába , ideje, hogy a nézőkkel együtt bogozgassam a retélyeit... A www.travelandspa.hu, illetve a www.kandi.hu utazási oldalakon és a Csók: Kandi című könyvben részletesen is olvashatnak Kandász Andrea kalandjairól.